Ma irány haza! Vár a bőrkabátom, édesanyám főztje, a családom... És nagyjából ennyi. Nem vár senki, hogy megölelhessem, nem vár senki csókra nyújtott ajkakkal. Nem vár senki, hogy mellette ébredhessek, és nézhessem alvó arcát... Sajna ez van. Igen. Mint már korábban említettem, jön a tél, és több komor gondolatom támad, mint mondjuk napfényes kánikulában.

Tegnap voltam melózni, a pénzből Jeges Esten egyből el is költöttem 600 pénzt korcsolyára. Igaz, csak az utolsó egy órára mentem be (jegyszedő voltam, és nem akartam bunkó lenni a többiekkel, de 11 órakor már nem nagyon volt bejövő forgalom), de csak egyszer vágtam seggest! Ahhoz képest, hogy kb. kétévente egyszer (eddig összesen 3-szor) van a lábamon kori, ahhoz képest szerintem jó.

És most "még sötét van, hideg. És egy kicsit fázom.." Asszem, vasárnapra jobban meg leszek fázva...

" Mert bírjuk még hidd el
Nem tör meg az élet
Szoptunk már
Kibírunk még néhány évet."

Egyszer ki fog sülni a szemem.
Szedtem kishugaimnak zenéket.
Lista:
Britney Spears - Gimme More több verziója + music video
Enrique Iglesias - 4 album
Josh ft. Jutta - Vár rám az ismeretlen
Karl Wolf - Africa
Kelly Clarkson - 5 album
Nelly Furtado - 6 album a Loose bonuszaival

Délután 2-től meló, este fél 8-tól meló Jeges Esten. Ha hazaértem, akkor pedig alvás. Majd 8-9 fele megint kelhetek, mer' megyek haza (vagy még korábban, ha be akarok menni SAP előadásra is)... Kipihent leszek holnap, az biztos.
Most meg pakolok össze egy pár cuccot, hogy ne holnap kelljen.
Jó hétvégét mindenkinek!

No, visszatértem. Lehet, hogy kevesebbet kellene kávéznom? Pedig ma csak hármat ittam (ébredős, suliból visszajövős, melóba/suliba indulós), de lehet, hogy kezdem elérni a MiQ által definiált haluzós állapotot. Vagy csak simán túlpörögtem?

No mindegy, a lényegen nem változtat, hogy mit érzek.
Háát, azt hiszem, a babelfish jobban fordít franciáról angolra, mint a webforditas angolról magyarra. A Patrick Bruel - J'te mentirais c. száma az én silány fordításomban (bár én az angolt "fordítottam") kb.:
Hazudnék neked

A szemedbe hazudnék,
Ha azt mondanám, nem úgy gondolom.
Ha azt mondanám, nem akarlak megtartani
Az út neve (the name of his street?)
Ha azt mondanám, szerelmem, hogy bármit is érzek,
Nem hallaná senki a hangtalan kiáltást, nem mosolyognék.
Hazudnék, hazudnék gyorsan.

Belédestem, rámnéznél?
Segítenél, ha nem tudnám, merre menjek?
Akkor, gyorsan, elesek, mint báb a drótja nélkül.
Túl sok szabadság, és túl törékeny
Keresem a kezed a ködben, hogy kivezessen ebből a képzelődésből
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy hiábavalóak a könnyek a szemeidben,
Hogy ez a lány nem tesz semmit csak mellőz

Hazudnék neked, és sajnos magamnak,
Hazudtam magamnak.
Hogy túlságosan bíztam bennünk,
Hogy jobban bíztam magunkban, mint az életben,
De ezek a dolgok ismeretlenek.

Gyorsan, elesek, megtartasz?
Megvársz, hogy elvigyél oda,
Ahol nem tudom, hogy visszahúzz magadhoz?

Akkor gyorsan elesek, mint báb a drótja nélkül,
?our history which ravels?
Keresem a kezed a ködben, hogy lapozzunk,
Hazudnék neked, de (?with whom of other could I the statement?)
Ezen idő nélkül elárulnálak?
A csend néha rosszul esik.
Gyorsan, elesek, megtartasz?

Összeszedsz, hogy elvigyél oda, ahol nem tudom?
? - For me rammener towards you? Then, quickly, I fall Like a bird Touché robber there, into full c?ur and which still wonders why It passed by there. - ?
Ehhez már nem van jelen pillanatban agyi kapacitásom.

E gyre szebbeket köhögök... Helló Sebastian!
Ó, jee. Tudom már, mit kérnék karácsonyra, ha nem lőttem volna ezt el már olyan anyagi jellegű javakra, mint a bőrkabátom. Habár itt nem a szüleimet értem az ajándékhozó "szerv" alatt, hanem valami isteni gondviseléshez hasonló dolgot/lényt/entitást. MiQ: A továbbiakból, ha akarod, kilogikázhatod. Kíváncsi lennék a véleményedre.
Szóval, amint visszaértem a suliból meg a melóból (pénz, pénz a sok rohadt pénz kell...), babelfish-webforditas párossal leszövegezem magamnak ezt,
vagyis ezt , hogy lássak, hogy érezzek, hogy osztozzam... Remélem, rosszul értem, és nem fáj valaki/valami...
Ma sulibamenetel közben igencsak kedvem támadt felülni egy vonatra, és meg sem állni Debrecen felé.

Véget ér a mai nap is lassan. Voltam analízis előadáson, az előadó ma nem paráztatta rá a népet az utolsó lehetőségre. Egyre hidegebb van, várom már a pénteket, amikor végre kezeim közé kaparinthatom a bőrkabátomat. Eredetileg úgy volt, hogy szombaton megyek haza, de nem bírok addig várni... Végre kialszom magam, és végre tudok tanulni is otthon a jövő heti bev.prog zh-ra. Ma már nem fogok enni asszem semmit sem, inkább egy jóéjtcigi, oszt' lefekvés. Kicsit szomorkás a hangulatom máma. Elmélkedtem az élet nagy dolgain egy sort (úgy tűnik, túl sok ráérő időm van). Majd ha olyanom lesz, jól közhírré is teszem. Vagy előtte megbeszélem MiQ-val. Eléggé úgy tűnik, hogy ő az egyetlen rendszeres látogatóm. Bár a stat-ot nézve néha nem értem, hogy hivatkozó cím hogy lehet az én tárhelyemen belüli link, de majd MiQ biztos megmondja a valót. Ja, a google-t kihagytam. Néha "ő" is meglátogat.
A héten még annyi van hátra, hogy kibírjam a holnapi napot (értsd: bevprog +- jól sikerüljön). Jelenleg 4 plusz 3 minusz és két 0 van a rovásomon. Ha a holnapi szarul sikeredne, még akkor is pont 0-n állok. Je. Aztán meg csütörtök Jeges Est, meg szerezni hugaimnak filmeket (tényleg, ebben legalább "jó" vagyok: tartalmakat találni. Persze a google a barátom, Wiki a barátnőm, és a warezfórumok a szeretőim )
A mivagyunk fórumon meg Viktoo és b elég jól elpoénkodnak. Én meg Majorral poénkodtam egy sort szóviccekkel (a hangsúly elég nagy szerepet játszik a mondanivalóban, nemrég ismét megtapasztaltam). Je. Látszik, hogy mostanában nem iszok annyi kávét. Ma eddig 3 volt (reggeli-sudokus, suliba-indulós-beszélgetős, bevprog tanulás előtti), és egyre hülyébb gondolatok jönnek elő. Meg egyre csúnyábbak. Lehet, hogy kezdek egy kicsit ideges lenni? Vagy idegbeteg, majdnem egyre megy. Délután ismét rácsodálkoztam az Apocalyptica-ra, eszméletlen, amit képesek leművelni nem kifejezetten rockzenei hangszerekkel. Bár az újabb albumokon már van dob, meg ének is. De mondjuk egy Fight Fire With Fire azért odab*sz!
Hol is jártam? Ja, igen, a gondolataimnál. Az egyik érdekes (de nem feltétlenül igaz) megállapításom arra vonatkozik, hogy ha átadod magad egy érzésnek, az hamarabb véget ér. Pl. Ha jófajta zenét hallgatsz, és teljesen rákoncentrálsz, akkor - nekem legalábbis - hamarabb elmegy a kedvem a zenehallgatástól. Eszembe jut, hogy mást is kellene csinálni. Vagy egész egyszerűen elalszok. Ez bármilyen zenével meg tudom csinálni, legalábbis azok közül, amit hallgatni szoktam. No meg egy kissé kínosabb dolog (je, lassan felírhatom a blog-steakinget is a kórjaim közé, bár legfeljebb magamról állítok kínos dolgokat), az a sötétség. Valamilyen reflex lehet, hogy ha sötétbe kerülök, egy idő múlva elálmosodok (majdnem mint amikor elkezdek mondjuk vizsgára tanulni), és elalszok. Ez igazán némi aktus után (bizony, a hangsúly a vonáson van) jöhet kínosan... Bár még nem sikerült override-olni, de ez (természetesen ) nem az én hibám. Egyszerűen nem volt elég gyakorlási lehetőségem. Milyen szép is ez a szó, hogy "lehetőség". Annyi minden rejlik benne. Meg persze más szavakban is. Ahogy egy nemrég újraolvasott könyvben, Aldous Huxley Az érzékelés kapui c. művében olvastam:
"A szavakat eldadogják, de senki nem fogja fel valódi jelentésüket." Meg egy másik, egy kicsit hosszabb (remélem, nem sértek vele szerzői jogot):

"Az elképzelés lényege az, hogy agy, az idegrendszer és az érzékszervek elsősorban eliminatívak és nem produktívak. Minden ember minden egyes pillanatban képes arra, hogy emlékezzen mindenre, ami vele történt, és hogy mindent érzékeljen, ami az univerzumban éppen lejátszódik. Az egy és az idegrendszer szerepe az, hogy megvédjen mindket ettől a rengeteg haszontalan és lényegtelen tudástól, ami csak összezavarna bennünket. Ezt a feladatot úgy végzik el, hogy egyszerűen kizárják az általunk érzékelt események közül a lényegtelennek ítélteket - azokat, amelyeket egyébként felfognánk, amelyekre később bármikor képesek lennénk visszaemlékezni -, s csakis azt a néhány, gondosan kiválasztott érzékelést engedik át hozzánk, amelyek valamilyen oknál fogva hasznosnak tűnnek.
E teória szerint minden egyes ember potenciális szuperelme. Most azonban, mivel állatok vagyunk, az a legfontosabb dolgunk, hogy bármilyen áron életben maradjunk. Ahhoz, hogy a biológiai túlélés sikerüljön, a szuperelme szuperérzékszervei által felfogott eseményeket és dolgokat keresztül kell vezetni az agy és az idegrendszer szűrőrendszerén. Ami a gépezet túlsó oldalán kijön, abból csak egy olyan tudat épülhet fel, amely a segítségünkre lesz abban, hogy életben maradjunk ennek a különös bolygónak a felszínén. Hogy megformálja és kifejezze ennek a redukált érzékelésnek a tartalmát, az ember kifejlesztette - és folyamatosan finomítja - azokat a szimbólumrendszereket és hallgatólagosan elfogadott filozófiákat, amelyeket nyelvnek nevezünk. Minden egyes ember egyazon időben a kedvezményezettje és az áldozata a nyelvi hagyománynak, amelybe beleszületik - kedvezményezettje, mert a nyelv révén férhet hozzá a más emberek által öszegyűjtött tapasztalatokhoz, és áldozata, hiszen a nyelv erősíti meg abban a hitében, hogy a redukált érzékelés az egyetlen létező érzékelési mód, a nyelv zavarja meg a valóságérzetét annyira, hogy kénytelen feltételezéseit tényként, szavait tényleges dolgokként értékelni."
És most kicsit fájnak az ujjaim. Elszoktam már a hosszas gépelésektől...
Tehát a lehetőség. Mire asszociálok így hirtelen róla. Először a reményre. Ami az egyik legszebb dolog a világon, nemhiába az hal meg utoljára. A lepényhal meg először . Tehát, a reménynél maradva: olyasmiben is lehet reménykedni, amire vajmi kevés az esély (nem MiQ, nem az, amire gondolsz. Vagy lehet, hogy mégis. Persze nem az, amire szvsz először gondolnál.). Persze ez önmegcsalás (valami hasonló: Üres üveg, olcsó vigasz, önáltatás - Kalapács: Itt leszek), de pótléknak megteszi egy darabig. Mankó lehet, melyre romokban heverve rátámaszkodhatsz, aztán, ha felépültél, egykönnyen eldobhatod. Vagy pofára esel és ez is kicsúszik a kezeid közül. Akkor viszont már tényleg game over. No, jelen pillanatban valahol itt vagyok. Mármint nem a game over-nél, hanem a mankónál. Egy ideig jó. Aztán nagy valószínűséggel persze megint jön a derült égből villámcsapás, de arra meg már számítok. Jóelőre. És addigra remélhetőleg nem kell már tűnékeny dolgokba kapaszkodnom.
Tehát: Fény van az alagút végén, de nem mindegy, hogy az ott egy metró/vonat, vagy valami kevésbé fájdalmas....

No, lassan megyek süppedni.ú

szerk.: Azt hiszem, megint lesz egy tyúkszem a lábamon. Fákk. Nem szeretem a tyúkszemet. Kill 'em all!

Lassan menni kell suliba. Semmi nincs. Semmi különös. Továbbra is várom a napot... hogy forduljon az idő, a világ és a szerencsém...

Megint megtetszett az Echo of Dalriada : Védj meg láng! 1. című szám. A kicsengése tetszik igazán. A refrénből a "Visszajövök majd szél szárnyán, ha Te vársz, ezer éj sem állíthat meg". Dal a halált is legyőző szerelemről. Vagy valami ilyesmi.

No, ha minden igaz, Jeges Esten leszek jegyszedő... Tök jó, legalább pénz áll a házhoz. Remélem, ezt nem úgy fogják intézni, mint az ELTE Egyetemi Napokat, mert arra elég sokat kellett várni....

Sikeresen túlaludtam magam. Megint.
Nem volt reggel Metro -> Nem tudtam sudokut fejteni a kv mellé. Megint.
Szar kedvem van reggel. Megint.

Rövidtávú terveim: Zuhanyzás, büffet kv (csak hogy vigyázzak a vérnyomásomra), könyvtár (Vavyan Fable - most már tényleg), kolesz, büffet kv/tea, olvasás.

No. Megszegtem a saját magamnak tett ígéretet, és mégiscsak írtam Anettnek egy sms-t, hogy volna-e kedve találkozni velem. A felbújtóm MiQ volt...

& Now i'm waiting for the answer...

Lili üzenete:
mielőtt félreértenéd. nem járunk a gáborral ,és nem is fogunk
Tamás üzenete:
hallottad már, hogy soha ne mondd, hogy soha? :-)
Lili üzenete:
nem
Lili üzenete:
a Gábor meleg

<@Potyi> és egyszer vmi netes társkeresőbe talált vmi csajt
<@Potyi> nagyon szép volt az a lány :) marcinak túl szép is
<@Potyi> szóval főnyeremény.és így leveleztek egy darabig
<@Potyi> és kérdezi tőle h akar-e vele majd találkozni
<@Potyi> kapja e-mail-t h válaszolt a csaj. téma: válasz. hossza: 3betű
<@Potyi> és ott voltam náluk, mikor látta. Marci felkapja a vizet, rákattint a csajra, új levél: "Akkor baszódj meg te hülye kurva. Anyád szivasd"
<@Potyi> elküldi, kimegy szobából, elolvasom a lány üzenetét: "aha" :D

Kinga üzente:
jézus beállt egy gigantikus daruszerű vmi az ablakom elé
Béééla az Alkotó üzente:
várj, felhúzoma sliccem

[01:19:27] <m4rv1n> te csaajsziii és emlékszel mikor borult rád ily jótékonyan a szellemi leárnyékoltság légmentesen záró búrája? :)
[01:19:42] <csaajsziii> nem

Kekszes csajszi üzenete:
hazajött anyám én meg kimentem neki köszönni mondja nekem hogy valami fehér van a számnál.Már elkezdtem magyarázkodni mire rájöttem hogy az csak csoki...

<iMy_> ma, buszon hangosan felkiált 17éves csaj: bazz elfelejtettem kotont venni!

-=Ł0RĐ G4M3z=- üzenete:
hogy lehet beállítani hogy ne SCSI hanem IDE drive legyen a daemon toolsban?
Lord Sesshoumaru üzenete:
figyelj elmondok egy mesét...
egyszer volt hol nem volt, volt egszer egy okos király fi aki elolvasta a kibaszott manualt bazdmeg! :_D

Nofene. Megleltem Anett egy ismerősét? OroszD <-- Emitt van napleírás, van némi hasonlósága Anett blogjának elemeivel (ld. 5 in 1). Wow. De ügyes vagyok! :)

update: Tényleg. Blogtulaj Orosz Dávid, és Anettnek is van ilyen ismerőse.
update2: Tök jó Live-os képek vannak a galériájában... Meg a képaláírások is jók :)

Nemrég (egy cigi-capuccino időn belül) arra ébredtem, hogy jött egy sms. Kicsiny szívemben a reménykedés virágja szirmot bontott és egyből arra gondoltam, hogy hátha Anett írt egy sms-t, hogy találkozni akar... Hát, nem. A Pannon köszöntött a névnapom alkalmából. Kár, hogy nem most van, hanem a nővéremnek van ma. Ez azt jelenti, hogy lemaradásban vagyok 2 darab névnapi ajándékkal. Egyet nővéremnek, egyet meg édesanyámnak. Fasza. Imádom, amikor a memóriám megcsal, és a családtagok név/születésnapjai kiesnek a szelekciós rostán.
A következő hétre az a feladat, kiokoskodni, milyen ajándékot vegyek nekik. Meg kiokoskodni, miből fogom kigazdálkodni a következő kontaktlencse-adag árát. A szoctámból még éppen nincs meg, de a következő havi kolidíjra is spórolni kéne valahonnan.
Napi nyavajgásainkat hallhatták.

No, még régebben találtam (asszem az index.hu-n) egy cikket a káros netes szokásokról. És milyen igazuk van...
Ami rám illik:

* Még viszonylag könnyen lefordítható az ego-surfing, vagyis "egoszörfölés", amikor valaki a saját nevére keres rá az interneten. Ezzel egyrészt kideríthető, hányszor említik, másrészt az, hogy ki mit mond az illetőről. Hátránya, hogy névegyezés esetén félrevezető lehet, de egyedi becenevekkel működik.

* Google-stalking névre hallgat az egoszörföléshez hasonló szokás, amikor valaki mások nevére keres rá a neten. A kutakodás célja rendszerint egy régi ismerős, volt kolléga, vagy exbarát/barátnő online lenyomozása.* A photolurking egyfajta kukkolásnak is tekinthető: ez nem más, mint teljesen ismeretlen emberek internetes fotóalbumának nézegetése.

A google-stalking az, ami leginkább jellemző rám, elég gyakran előfordul, hogy a volt barátnőm nevére, vagy az Anett nevére keresgélek rá, de én már fejlettebben tolom ... igyekszem felhasználóneveket is kideríteni, pl. mortalwidow-ra jött be a sugarloot-os profilja. + kiegészítve a közösségi oldalakon való keresgéléssel. Igen, egy perverz disznó vagyok, habár a perverzet kikérem magamnak... Ahogy Ignác is mondaná: 10 alatt, 60 felett, közte csak hullával! Asszem ő talált ki egy kombót a perverzitásra: 5 éves, halott kentaur fiú. Az egyéb extremitásokat meg hozzá lehet képzelni...
No, mindenesetre ezt még kiegészítve a mások blogjainak kényszeres olvasgatásaival, lásd: Anett, ill. Bori. Ez valami mánia lehet. Habár Bori már jóideje szakított velem, Anettel meg össze se jöttem
Nyüf. Anett blogjában olvastam: "legszivesebben másra háritanám át a döntést mert én nem tudom meglépni azt amit akarok..." Hja, én is hasonlóképp szoktam vélekedni... Meg nem cselekedni, de erről már írtam korábban. Erről meg egy régebbi Pepsi (vagy Coca Cola?) reklám jut eszembe, amikor egy srác megy lefele a mozgólépcsőn, a szembejövő lépcsőn meg egy lány közeledik a srác felé, akire rámosolyog. Aztán asszem a srác gondolatait halljuk, hogy mit tegyen, és a válasz: semmit. Ezt soha nem bírtam rendesen értelmezni. Miért nem cselekszik? Mostmár értem....

Egyébiránt ma megnéztem a Blood & Chocolate c. filmet. Egész jó, gyorsan be is szereztem az OST-jét. Ezen kívül ettem ma egy 450 g-os kefirt, egy fél literes joghurtot, és 3 zsömlét margarinnal és ketchuppal.
További terveim a mai napra: Lazulni.

Tegnap voltunk Rádayban. És ittunk. A Nett kicsit többet a kelleténél. Most pedig már lassan túl vagyok a másnapon, de a hangulatom még mindig nem az igazi. Az az érdekes, hogy szinte minden másnapon rossz a kedvem, és előjön a kisebbségi komplexusom (már ha van ilyenem, ha nincs, akkor meg valami más). Olyan gondolatok bukkannak fel az agyamban, amiknek nem kellene.

Este megyünk Rádayba A Nettékkel.
Miket leltem:
Jófajta selection galériák
Orosz. Metálos. Meg ingyér'.
Szedtem le A Nettnek The 69 Eyes-t, magamnak meg ma egy pár jófajta zenéket (legalábbis remélem). Ilyeneket, mint:
Aesma Daeva
Bloodflowerz
Darkseed

Meg kommentáltam az rpg.hu-n a Brandon Hackett: Poszhumán döntés c. könyvhöz. A vita eleinte arról indult, hogy mi az a poszthumán, és mi az a transzhumán, aztán most már nyelvészeti vita kerekedett belőle. Mondjuk, ez a része túlságosan nem érdekel, eléggé offtopic lett.

Érdekes módon ma megjött a mozis pénz, ahhoz képest, hogy múlt héten azt mondták, majd decemberben...
Ja, és továbbra is utálom a flashback-eket. Kedden analízis előadás alatt majdnem végig... Szar. Ööö... Bocs, kaki.

A mai nap megint egy kellemetlen ébredéssel kezdődött. Úgy tűnik, mostanában nem tudom magam rendesen kialudni. Még mikor otthon voltam, akkor is fáradtan ébredtem (mondjuk ez a betegség miatt is lehet), pedig 8-kor már ágyban voltam. Szokásos reggeli ébredés utáni tevékenységeim után indultam suliba. 20 perc helyett 1 óra lett az út, köszönhetően a dugónak. Gyakon jött az ötlet, hogy mi lenne, ha megmérném, mennyi idő az ELTE-től a Vegyész utcáig gyalog eljutni. Jelentem : 45 perc. A Leányka utcától a Lépcsős utcáig (a koliig) meg másfél óra. A Vegyész utca és Leányka utca között szerintem egy olyan 15 perc max. az idő, mert kisebb kerülővel kell menni, nem lehet a 3-as busz vonalán haladni. Tehát az IK-től a koliig olyan 2.5-3 óra alatt le lehet gyalog jutni, normál gyaloglási tempóban. Mostmár ezt is tudom. :)

Azt hiszem, nekem ennyi elég volt mára a suliból, úgyhogy a délutáni bev.prog. gyakorlatot kihagyom. Még szerencse, hogy egy pluszra állok :)

Betegség: Nem nagyon fejlődtem tovább, asszem most már csak a

"...de mindennél jobban fájóbb volt a kín, hogy nélkülöznöm kell szívem hölgyének közelségét. Ám mikor a szorongás vasabroncsba verte szívem, és a kétely vihara tépett-szaggatott, a reménytelenség sötétlő vízárjára az ő tekintete vont fénylő aranyhidat. Csak a szerelem erejével vitorlázhattam át a sors zúgó hullámain, hogy most ismét lába elé hajolhassak, otrombán keresve a szavak közt a legszebbet, mellyel őt méltathatom."
Ian Russel- Harold Barouche : Ranagol áldásával

Ba'meg, azért egy ilyet én nem tudnék összehozni.

Feljődik a betegségem, már krákogok, meg taknyos is vagyok. Jó, nem?

Mai nap:
Reggel kelés, zuhany. Aztán meg büffet. Akkor már éreztem, hogy nem vagyok valami túl jól.
Elintéztük végre Szaszával a papírmunkát. Még mindig nem szeretem a bürokráciát. Mikor kijöttünk a "Hivatal"-ból, kezdett kicsit kavarogni a gyomrom. Aztán vissza koliba, ettem gyorsan egy pár oldalast jól megmikrózva, és vissza az ELTE-re. Segítettem Blekknek a progkör beadandójában. Mondjuk ez nem volt nagy segítség, mer' csak a megfelelő utasítások ismerete hiányzott...
Aztán vissza a koliba, egy gyors tea, majd még egy, és már itt is vagyok. Délután egyig meg nem volt net a koliban, érdekes módon hirtelen megszaporodott a suliba igyekvők tábora... :)
Most még mindig kavarog a gyomrom, nem is mentem ma konditerembe. Fákk. Utálok beteg lenni. Bár szerencsére még csak köhögök.

Teázás közben Borcsika megemlítette, hogy én egy "szuverén egyéniség" vagyok, meg hogy "engem megszerezni kész főnyeremény." Azt hiszem, nincs igaza. A szuverénnel még csak-csak egyetértek, de a második szerintem nem felel meg a valóságnak...

Fákk. Érzem a csontjaimban, hogy kezdek megfázni...

Voltam otthon. A vonaton nem volt fűtés, emiatt egy kicsit remegve kászálódtam le Kabán a vonatról, és egy gyors mozdulattal bevetettem magam az Oázis nevű vendéglátóipari egység ajtaján. A hosszú kávé iszonyat jól esett! A pultos csaj kérdezte, mit olvasok, aztán szóba került, hogy ő meg Vavyan Fable-t olvas. Nem tudom, hogy mi benne a jó, de rá fogok jönni... Jópáran mondták már, hogy jó. A jövő heti könyvadag asszem az lesz.

Kész lett a bőrkabátom! Jee! De csak akkorra, mikorra már eltávoztam otthonról!

Anett nem válaszolt. Nem volt fenn msn-en. Nem küldött üzenetet. Hm. Mintha kerülne... No, akkor most nem én fogom keresni. Ha akar valamit, majd megtalál... Ha meg nem, így járt. Meg én is így jártam.

Mai termés:
Agent Steel - Alienigma
Amenti - Under The Dying Sun
Crimson Tears - The Dark Awakening
Decimation - Entering The Celestial Ruins
Elis - Show Me The Way
Epica - Never Enough
Galneryus - One For All - All For One
Hexperus - The Garden Of The Hesperides
Kamelot - Ghost Opera
Kamelot - The Black Halo
Space Eater - Mercyful Angel
Various Artists - Dream of the Wolf

forrás: All Kinds Of Metal blog

Hesperides:

Heszperidák

---

Atlasz és az Éj leányai, akik a görög hitrege szerint a távoli nyugaton, az aranyalmát termő fát őrzik
illetve:

ERISZ: a viszály és a gyűlölködés istennője a görög mitológiában.
(A történelmi alma)
HESZPERIDÁK: a görög mitológiában az Éjszaka leányai: Aigle, a pompázó, Arethusa, a patakzó, Erytheia, a pirosló és Heszperia, az alkonyuló. A ~ az Okeánosz partján, az isteneknek a lenyugvó nap sugaraitól bearanyozott kertjében laknak, ahol azt az aranyalmát őrzik, amelyet utóbb Héraklésznak sikerült elrabolni.
(A történelmi alma)


Na meg: hesperides